A 2017. évre vonatkozó magyarországi létminimum értékek bemutatása

A létminimum értékek bemutatása mellett, amelyre immáron harmadik egymást követő évben került sor, a partnerek első alkalommal közzétették az úgynevezett társadalmi minimum értéket is. Ez az érték egy háztartás mindennapos kiadásai mellett tartalmaz egy összeget a nem várt kiadásokra is, például egy háztartási berendezés javításának költségei.

Miután a Központi Statisztika Hivatal (KSH) a mérőszámok kiszámításához szükséges adatokat rendkívül megkésve bocsátotta rendelkezésre, így a részletes elemzésekre az elkövetkező napokban kerül sor. Azonban az első számítási eredmények alapján pozitív trend érzékelhető. 2017-ben a létminimum egy főre jutó összege 90.450 forint volt, egy kétkeresős és két gyermeket nevelő háztartás esetében pedig havonta 262.305 forint.2016-ban még a magyar háztartások 36%-a élt a létminimum összegét el nem érő bevételből,  2017-ben ez az arány 30% volt. Jelentős különbség van a városokban és vidéki régiókban található háztartások között. Budapesten a háztartások kereken 21%-a él a létminimum alatt, a kisebb városokban 33% és a falvakban akár 40% volt ez az arány. Kiss Ambrus (Policy Agenda) rámutatott arra, hogy mindez korántsem jelenti azt, hogy a többi háztartás jólétben élne. Ezt mutatják az úgynevezett társadalmi minimum értékei. Ennek alapján a magyar lakosság csupán 47%-a képes rendkívüli kiadásokat fedezni. Létminimum adatokhoz hasonlóan itt is jelentős a különbség a városokban és a vidéki régiókban élő háztartások között. Budapesten a háztartások 33%-a él a társadalmi minimum alatt, a nagyobb városokban ez az arány 44%, a kisvárosokban 49% és a vidéki régiókban 69%.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökének álláspontja szerint a szakszervezetek munkája hozzájárult a létminimum terén elért pozitív fejlődéshez. A cél, hogy a nettó minimálbér és a létminimum összege a továbbiakban is egyre inkább közelítsenek egymáshoz. Különösen az elkövetkező hetekben és hónapokban, amikor a parlament megtárgyalja  a következő évi költségvetést, kellene további előrelépéseket tenni, például a minimálbért terhelő jövedelemadó 10%-os szintre való csökkentésével. Miután a magyar jövedelemadó már viszonylag alacsony, most a béreket terhelő egyéb költségeket érintő változásokat kellene előtérbe helyezni. Egy további célkitűzés a közmunkások béreinek a minimálbérhez való közelítése. Az ezzel kapcsolatos javaslatok a következő napokban várhatóak.

Tanulmányok:

Létminimum 2017-ben Magyarországon

Társadalmi minimum 2017-ben Magyarországon