Aki fél, menjen cukrászkisasszonynak – Kéthly Anna politikai örökség

A 2017. november 29-i esemény történelmi és politikai aspektusokból vizsgálta, milyen örökséget hagyott Kéthly Anna szociáldemokrata politikus, nőmozgalmár, parlamenti képviselő életműve a mai politikára.

Az elsőelőadó, B. Kádár Zsuzsanna, történész Kéthly Anna politikai szerepéről és intézkedéseiről számolt be a közönségnek. Kéthlyt 1922-ben választották be a parlamentbe. Ekkor azonnal azon is elkezdett dolgozni, hogy a választójogban eltöröljék a műveltségi és a korcenzust (mindkettő esetében ráadásul a nők esetében szigorúbbak voltak a feltételek a férfiakénál), illetve a normatív anyaságot (amely a műveltségi cenzust válthatta, ki, három gyerek szülése után volt érvényes). Az általános, nőket és férfiakat megkülönböztető cenzus nélküli választójog csak 1945 után lépett érvénybe Magyarországon. A magyar történelemben első politikusként foglalkozott a nők családon belüli kiszolgáltatottságával, oktatásával, és általános jogfosztottságával.

A rendezvény második felében Pető Andrea hat párt politikusával folytatta a beszélgetést Kéthly Anna politikai örökségéről. Az Együtt pártot Hajdu Nóra elnökségi tag, a Párbeszédet Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt, a DK-t Schiffer János, a 4. választókörzet elnöke, a Momentumot Soproni Tamás elnökségi tag, az MSZP-t Tüttő Kata elnökségi tagés az LMP-t Ungár Péter elnökségi tagképviselte. A panelbeszélgetésben a politikusok Kéthly Anna életművével és politikájával kapcsolatos kérdésfelvetésekről vitatkoztak, arról, hogy mit tanulhatna tőle a mai magyar politika, hogy vajon a magyar emlékezetben miért van ilyen kevés szó a politikusnőről, hogy munkássága hogyan releváns az adott pártokra, hogy milyen módon emlékezhetnénk meg róla.