Pillanatnyilag kevés olyan téma van, amely annyira megosztaná Európát, mint a menekültügyről, a migrációról és az integrációról folyó vita. Egyedül 2016-ban 1,2 millió ember nyújtott be első alkalommal menedékjogra irányuló kérvényt az Európai Unióban. Az egyes országok álláspontjai különbözőbbek nem is lehetnek: a határőrizet, kvótaszabályzás, szolidaritás, identitás, migráció és integráció kérdései jellemzik a vitát, amely ellentmondásosan és érzelmileg túlfűtött légkörben zajlik.
A Friedrich-Ebert-Stiftung ezért 2017 elején indított egy új, egész Európára kiterjedő projektet, mely a „Menekültügy, migráció és integráció Európában” címet viseli. A projekt céljai:
A projekt konkrétan rendezvényeket kínál európai multiplikátorok és döntéshozók részére. A középpontban a szereplők eszmecseréje és tanácsadás áll. A téma szakmai támogatásáról kiadványok és tudományos értekezések gondoskodnak.
Messing Vera és Ságvári Bence bemutatják ebben a rövid videóban az új tanulmányuk legfontosabb tanulságait.
Messing Vera és a Ságvári Bence május 25-én a brüsszeli FES-irodával közös rendezvényünkön mutatták be új tanulmányukat, melyben a bevándorlók többségi társadalmakhoz történő alkalmazkodását elemezték 13 európai ország 20 évnyi adatából. Ez a harmadik része a kutatókkal közös európai migrációs attitűd-vizsgálat sorozatunknak.
A teljes, angol nyelvű tanulmányt itt letöltheti.
Az angol nyelvű összefoglalóért ide kattintson.
Hogyan zajlik a menekültek integrációja? Többek között erről is beszélgetett Aydan Özoğuz, a német Bundestag képviselője, Németország egykori integrációért felelős államminisztere, Jon Hoisaeter (UNHCR),Csontos Enikő (Európai Bizottság), Tamim Nashed (interkulturális szakértő, az ECRE korábbi menekültügyi integrációs szakpolitikai tisztviselője) és Hazem Aboyouness( az Ibn Rushd Tanulmányi Egyesület tanulmányi tanácsadója és projektvezetője) beszélgetett. A panelt Kováts András, a Menedék Egyesület igazgatója moderálta. A bal oldalon található összefoglaló videón 1:04-től látható a panelbeszélgetés.
A küszöbön álló európai parlamenti választások egyik legdominánsabb és legfontosabb témája a migráció – valamint a vita a helyes megoldásokról. Míg sok uniós polgár erősebben koncentrálna a biztonsági kérdésekre, például a határvédelemre vagy a kiutasítások végrehajtásának szigorítására, az emberek másik csoportja a veszélyeztetett vagy kiszolgálattatott helyzetben lévőkkel szembeni humanitárius kötelezettségeket hangsúlyozza.
Ezek a vélemények jól mutatják a kontinens megosztottságát a kérdéssel kapcsolatban. De a válság valóban megváltoztatta az európaiak migrációval kapcsolatos hozzállását? És Európa ténylegesen megosztottabb, mint bármikor?
További tanulságokért és az ajánlásokért olvassa el a teljes beszámolót!
Több, mint 45 millió online hozzászólást vizsgált a Bakamo Social magyar elemző-intézet. Az eredmény 28 országriport és egy átfogó beszámoló. A kutatás szerint 5 páneurópai narratíva létezik, melyek az összes országban felbukkannak. Ezek a migrációt biztonsági kérdésként, identitás-ügyként, gazdasági, valamint népesedési kihívásként vagy humanitárius kérdésként kezelik.
Katona, Noémi; Zacharenko, Elena
publikáció letöltése (1,4 MB PDF-File)
Toró, Tibor; Kiss, Tamás; Telegdi-Csetri, Viorela
publikáció letöltése (700 KB, PDF-File)