Miért szükségszerű Közép- és Kelet-Európában megemelni a béreket?

Galgóczi Béla, a brüsszeli székhelyű Európai Szakszervezeti Kutatóintézet (ETUI) kutatója ezt a kérdést dolgozta fel tanulmányában. Az elemzés magyar nyelvű változata a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodájának támogatásával 2017 június 19-én Budapesten a Kossuth Klubban került bemutatásra. A rendezvényhez kapcsolódó fórumbeszélgetésen szakértők és a magyar szakszervezeti szövetségek vezetői vitatták meg a tanulmány témáját.

Bár az elmúlt években a KKE régióban a termelékenység folyamatosan növekedett, a bérek mégis messze elmaradtak a nyugat-európai bérszinvonaltól, állapította meg Galgóczi Béla tanulmányában. A kutató a feldolgozó ipar példája alapján mutatta be, hogy 100 Euró munkaerőköltséggel mekkora hozzáadott érték hozható létre az egyes országokban. Magyarországon ez az érték 212 Euró, ezzel szemben Németoszágban csak 132 Euro. Ezek a számítások azt mutatják, hogy a KKE országokban, főként Magyarországon van "termelékenységi tartalék", amely lehetővé tehetné a bérek emelését.

Kiss Ambrus, a Policy Agenda igazgatója hozzászólásában hangsúlyozta, hogy Magyarországon az egygyermekes családok 51%-a a létminimum alatt él és a gyermeküket egyedül nevelő dolgozó nők helyzete még ennél is kedvezőtlenebb. Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem közgazdásza egyetértett a tanulmány szerzőjével, hogy a jövőben már nem elfogadható, hogy a kormány tudatosan alacsonyan tartja a béreket és felszólította a szakszervezeteket arra, hogy erősítsék meg érdekképviseleti munkájukat és mozgósítsák tagjaikat.

Az igazságos bérnövekedést elősegítő feltételek megteremtése érdekében a jelenlévő öt szakszervezeti vezető egyetértett abban, hogy meg kell erősíteniük a közös munkát és szükség van a nemzeti bérproblematika közös elemzésére. Mivel a munkavállalók kétharmadának munkáltatója a KKV szektorhoz tartozik, elsősorban itt lenne szükség egy átfogó foglalkozási és bérezési helyzetelemzés elkészítésére.