Részvételi demokrácia, önkormányzatiság, feminizmus

A 3 részes filmklub a Friedrich Ebert Stiftung és a Közélet Iskolája közös projektje, aminek tematikája a nők szerepét és a nemek közötti egyenlőséget járja körül különböző társadalmi mozgalmakról készült filmek mentén.

A sorozat első részeként bemutatott 2016-os Pau Faus dokumentumfilm a barcelonai polgármester, Ada Colau megválasztását megelőző 10 hónapos kampány kulisszái mögé enged betekintést. Colau először aktivista nőként a barcelonai lakáshitelesek mozgalmának kulcsfigurájaként tűnt ki a tömegből, majd a Barcelona en Comú nevű koalíció polgármesterjelöltjévé választották. Akkor még valószínűleg senki nem mert volna arra fogadni, hogy civilként, nőként, van esélye a katalán főváros polgármesteri címére.

A spanyolországi példához hasonló alulról jövő kezdeményezés eredményeként Budapest VIII. kerületében is sikeres kampányt folytatott le a C8 - Civilek Józsefvárosért nevű szervezet, aminek eredményeként Pikó András meg is nyerte az önkormányzati választást. A film utáni beszélgetés meghívott vendégei a C8 önkéntesei voltak, akik a különleges kampányértékelésen a filmhez kapcsolódva sorra vették saját kampányuk legfontosabb mozzanatait, dilemmáit, nehézségeit, és sikereit.

A budapesti önkormányzati választások során hamar kiderült, hogy a nyolcadik kerületben egyik párt sem kifejezetten akar saját jelöltet állítani, mindenképp civil jelöltet szerettek volna. Pikó András polgármester-jelöltsége kapcsán a C8 néhány feltétele (mint pl. a kampányfőnök személye) komoly vitákat eredményezett, de végül sikerült megegyezni a pártokkal, és a teljes kampányirányítás a C8-hoz került, ezzel pedig megkezdődhetett a lényegében független  munka. A kampányt a civilség ellenére végig profizmus jellemezte: terv szerint dolgoztak, szakértői gárdával, adatokkal. Az “I <3 NYolc” kampánnyal tudatosan szerették volna leváltani a régi stigmát, ami még mindig jellemzi a nyolcadik kerületet, és egy új, szerethető arcot adni a kerületnek, hogy a józsefvárosiak büszkék legyenek rá, és lehessen jó is itt lakni.

Pikó András arról beszélt, hogy nem védekező-állásban, hanem az értékeiket vállalva szerettek volna beszállni a politikai mezőnybe, hiszen, ahogy mondta, az ő múltjával nem is lehet azt elsunnyogni, hogy hajléktalan embereknek segít, hogy 2015-ben kint volt a keletiben, vagy hogy alapvetően ő egy liberális újságíró. Ugyanígy az elejétől fontos volt, hogy kimondják, civilként kőkeményen fognak politizálni, mozgósítani, mert világos volt, hogy csak így nyerhetnek. Igyekeztek összekötni a helyi szintű problémákat az általános problémákkal, és azt elültetni az emberekben, hogy “ha a NER-rel van bajod, az önkormányzatnál kell kezdeni”. A kampány mélypontja volt, amikor egy adatvédelmi incidens kapcsán házkutatást tartottak a szervezetnél, ám ez, ahelyett, hogy lerombolta volna őket, újabb lendületet adott, és még keményebben belevetették magukat a munkába. Ekkor kezdte el személyesen végigjárni a kerületet, bekopogtatni az emberekhez, és bemutatkozni. Pikó szerint ezzel nyerték meg a kampányt, mert még soha, senki nem beszélt úgy a kerületi emberekkel, civilként, ahogy ő.

Udvarhelyi Tessza, Pikó András kampányfőnöke (egyben a Közélet Iskolájának alapító tagja) a filmre reflektálva a kampányban nem csak dolgozó, de döntéseket hozó nők szerepét hangsúlyozta. A C8-ra szerinte egyébként is jellemző egyfajta “természetes feminizmus”, ami egyrészt abban érhető tetten, hogy a nők és a férfiak egyaránt végeztek kisebb és nagyobb, gondoskodó és döntéshozó feladatokat, másrészt a kezdeményező és kompetens nőknek a férfiak magától értetődően teret adnak, és elismerik őket. A kampánystábban három meghatározó pozíciót, a kampányfőnök, a kommunikációs vezető és a toborzás-koordinátor szerepét is nők töltötték be, ugyanakkor a polgármesteri hivatalban úgy látja, hogy a politikai üvegplafon továbbra is érvényesül.

A beszélgetés végén a C8 jövőjéről beszéltek a résztvevők. Pikó szerint a szervezet jelenleg intézményesülési válságban van, hiszen már bekerültek a politikai színtérre, de közben megtartanák a külső értékeket is. Zárásként a részvételi demokrácia fontosságát emelte ki Pikó András és Udvarhelyi Tessza is, és mindketten hangsúlyozták, hogy az önkormányzat kinyitása, a közérthető tájékoztatás, az elérhetőség mind alapvető minimum lesz Józsefvárosban.

A Nők és társadalmi mozgalmak filmklub következő eseményén, február 18-án az Ez mindent megváltoztat című film kerül vetítésre.

Bővebben a filmvetítésről a következő linken.