A munka világa Magyarországon a pénzügyi válságot követően

A Magyar Szakszervezetek Szövetsége (MASZSZ) és a Friedrich Ebert Stiftung közös rendezvényén szakértők és a szakszervezeti képviselők hat különböző területet vizsgáltak meg. A szociális párbeszéd helyzete Magyarországon ebben az időszakban egyértelműen romlott és a szakszervezeteknek egy erős kollektív érdekérvényesítés megvalósítása iránti törekvése sem tudott megvalósulni. Erről tanúskodik, hogy a kollektív szerződések hatálya alá tartozó munkavállalók aránya még mindig alacsony.

Hárs Ágnes, a KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatója előadásában a munkaerőmobilitás kérdésével foglalkozott. Becslések szerint  Magyarországról 300.000 és 500.000 közötti fő vándorolt ki, amelynek következtében a magyar munkaerőpiacon jelentős szakképzett munkaerő hiány alakult ki. Ehhez párosul a népesség körében végbement demográfiai változás. Mindezek következménye, hogy megnőtt az idősebb munkavállalók iránti kereslet, és a szakmai viták középpontjában az a kérdés áll, hogy miként lehetne megvalósítani az idősebb munkavállalók újbóli munkaerőpiaci integrációját.

Az egésznapos konferencia további témái közé tartoztak a munkabiztonság különböző aspektusai és az európai bérkonvergencia szükségessége. Pogátsa Zoltán közgazdász kutató rámutatott arra, hogy a makrogazdasági adatok alapján lenne lehetőség a bérek növelésére. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke záró hozzászólásában azt követelte, hogy Magyarországon egyetlen munkavállaló se keressen kevesebbet a mindenkori létminimumnál. A MASZSZ jelenleg az emberhez méltó megélhetést biztosító minimális jövedelem összegének számításán dolgozik.

Tanulmány letöltése